A város története III.

A város története III.Trianon után a városnak át kellett vennie Kassától a régióközponti szerepet. A menekültek különböző országrészekből ide érkeztek meg. A második világháború hadiközponti szerepet hozott, virágzott a nehézipar, viszont sok szenvedéssel és áldozattal is bővelkedett ez az időszak.

A német megszállást követően közreműködött a vármegye főispánja és a város polgármestere a zsidók gettósításába, és a környező területekről is ide szállították az izraelitákat. 1944-ben megkezdődött a deportálás, a zsidóság 78%-a veszett oda a haláltáborokban. Légitámadások és a háború következtében rengeteg épület rongálódott, vagy pusztult el teljesen, hatalmas károkat okozva ezzel a városnak.

1950-ig több külső falut is a városhoz csatoltak, majd ide hozták a Bányászati Akadémiát, Nehézipari Műszaki Egyetem néven. Diákmunka az állás munka miskolc oldalon. Ezt követően a város virágzása rendíthetetlen volt, 1985-ig az ország második legnépesebb városának mondhatta magát, és az 5. legnagyobb városnak. Attól az évtől fogva viszont csökkenő tendencián van a városi lakosság száma. A 2000-res év kezdetétől a nehézipari város, mint gyárváros képe mítosszá vált csupán, e köré épült kultúra és turizmus városává lett.

Város napjainkban

Város napjainkbanKecskemét az ország legnagyobb kiterjedésű megyéjének, Bács-Kiskunnak a megyei jogú városa, illetve a Duna-Tisza köze régió központja is egyben.

A szocializmus éveit követően napjainkig töretlen a város fejlődésének üteme. Sok kisebb és nagyobb ipari üzem, illetve gyár települt ide. A belváros is felújítások sorozatán ment keresztül. A város növekedése folyamatos, és nem urbanizálódott el nagyon, a város lakói nem költöznek ki agglomerációkba a lakók, szívesen laknak egy ilyen, élhető városban. Munkaerő áramlás is folyamatosnak mondható.

Turizmus szempontjából a német és holland turisták részesítik előnyben Kecskemétet. A város nyaranta gondoskodik a színes kültéri rendezvénysorozatokról, sok érdeklődőt vonz az kétévente megrendezésre kerülő Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap.

A városban találjuk az ország 11 cserkészterülete közül a 8. kerületet. Mondhatjuk, hogy ma is jelentős a cserkészélet a városban a mintegy 500 fiatal résztvevőt tekintve. Három cserkészcsapata is van a városnak: a Piarista Iskola 118. Kalazancius Cserkészcsapat, a Református Gimnázium 121. Vétessy Géza Cserkészcsapat és a Szent Imre Iskola 878. Hatvani Pál Cserkészcsapat. Ha kecskeméten keres munkát, nézzen szét a kecskeméti álláshirdetések portálon.

Kapuvár belvárosa

Kapuvár belvárosaA korai Árpád-korban a határvédő gyepürendszer megerősített “kapujának” korábban felrobbantott várát az az Esterházy Pál építette újjá, aki a mai várkastélyt építette.  Most a Rábaközi Múzeum kapott itt helyet népművészeti anyagával és Pátzay Pálra, a város szülöttjére emlékező kiállítással.

Kapuváron a nemrég eklektikus stílusban átalakított klasszicista Szent-Anna templom mozgalmas, világos belső terében az oltárkép Szent Annát ábrázolja Máriával és Joachimmal. Különlegességek a bal oldali freskón a szentségek, a jobb oldalin a sarkalatos erények jelképei és az orgonakarzat alatti mennyezetképen az angyalok – kapuvári népviseletben.

 

A XIX-XX. Század fordulójának urbanizációja néhány szép, a kisvárosok eklektikájára jellemző középületeket emeltek.  Ilyen a hajdan a szamáriai irgalmas nővérek számára készült zárda és elemi iskola és a páli Szent Vince Általános iskola épülete.

 

Ha szeretne ilyen szép belvárosban dolgozni, nézzen szét az állás munka kapuvár weboldalon!

Győr Oktatás

Győr OktatásGyőr, oktatási intézményrendszerének kialakítására mindig is nagy gondot fordított. A városban 28 óvoda található, ebből  egy alapítványi és egy egyházi. 35 általános iskola, valamint 34 középiskola található a városban. A városban négy felsőoktatási intézmény működik. Egy alapfokú művészetoktatási-, egy gyógypedagógiai intézmény, egy önálló kollégium és 10 iskolai tagintézményként funkcionáló kollégium van a városban.

A “felsőoktatás szereplői” az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, a Magyar Táncművészeti Főiskola és a Széchenyi István Egyetem.

 

A korábbi Széchenyi István Főiskola nemrég kapta meg az egyetemi rangját. Az intézményben az alábbi karok találhatóak: Apáczai Csere János kar, Audi Hungária Járműmérnöki Kar, Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Kar, Egészség- és Sporttudományi Kar, Gépészmérnöki- és Informatikai Kar, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar és Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar.

 

Tudományos élet, kutatómunka a Szent István Főiskolán kívül a Petz Lajos Megyei Kórházban folyik.

 

Ha érdekli, milyen álláslehetőségek várnak Önre Győrben az oktatás terén látogasson el a győri munka weboldalra!

 

 

A debreceni nagy állomás

Debreceni vasút régenA vasútvonal építésére indítványt először 1837-ben tett, egy bizonyos Szitányi Móric, debreceni polgár, aki engedélyt kért vasúti részvénytársaság létrehozásához. Az ő elgondolásában a vasúti kocsikat lovakkal vontatták volt – ez az elképzelés már akkor is elvetélt ötletnek számított. Sokan sokáig kételkedtek a Pest-Debrecen vasútvonal megépítésében, még Deák Ferenc is, aki szerint vele együtt sokan csak álomnak tartják ezt. Ennek ellenére egy bécsi bankár már megtette az első lépéseket az ügy érdekében, és megszerezte az építési jogot Pest és Vác vasútvonal építésére.  1838-ban az első vonat meg is tette az első 36 km-es útját. A második útvonal már Debrecen irányába indult, 1847-ben megindult a forgalom Pest és Szolnok között. Ez a vasútvonal a szabadságharc idején kulcsfontosságúnak bizonyult.  1857-ben sikeresen megépült a vonal, 1858-ban már volt Debrecen-Nyíregyháza járat, egy év múlva már Miskolcra is eljuthattak az emberek. 1900-ban impozáns állomásépületet emeltek debreceni munkások segítségével, amelyet teljesen elpusztított a 44-es szőnyegbombázás. Végül a Nagyállomás 1961-ben nyerte el mostani formáját, amelyet Kelemen László tervezett, és Domanovszky Endre freskóival díszítették. A vasútnál mindig szükség van friss munkaerőre, keresgéljen a lehetőségek között az  állás munka debrecen oldalon.

Budaörsi Kálvária

Budaörsi kálváriaKálvária-domb egy gejzírkúp Budaörs közepén. Régebben a falu határa itt húzódott. A domb 174 méter magas. A keresztút megépítését 1821-ben kezdte el a római katolikus egyházközség. Az út építése 1851-ben fejeződött be. Kezdetben a keresztút nem volt ilyen hosszú, mindössze nyolc stációból állt. A Kálvária domb tetején a fakereszt mellett, Szűz Mária, János és Mária Magdolna szobrai találhatóak. 1945-től a második világháború  és a németek elűzése után olyan sorsa jutott, mint sok más építmény a környéken: a kápolna köveit széthordták. A fakereszt viszont megmenekült, a darabjai most a Kálvária kápolnában láthatóak. A különböző stációk fülkéiben egy-egy relief van elhelyezve. Régebben hagyomány volt Húsvét közeledtével keresztutat járni a Kálvária dombon. Ha érdekli Önt a történelem és a műemlékek világa, vagy esetleg a vallás és a vallási kegyhelyek iránt érdeklődik, nézzen szét a budaörsi munkák oldalon és válogasson az Ön érdeklődési körének megfelelő ajánlatok közül!

Wass Albert szobra Budakeszin

Wass Albert szobra BudakeszinBudakeszi sokszor megemlékezik irodalmi eseményekről, itt található például a Himnusz szobor is. Emellett Wass Albert szobra is itt található, a Fő téri Parkban. Wass Albert erdélyi iró neve mindenki számára ismerős lehet, ezért is illendő megemlékezni róla. A szobor Gábor Emese alkotása. Wass Albert születésének 100. évfordulójára készült el a szobor, amelyet 2008. január 12-én avattak fel. A szobrot a Jobb Kor polgári egyesület kezdeményezésére állították fel. Azonban egy szomorú esemény is kapcsolódik a szobor történetéhez. A szobrot két év után eltulajdonították, majd hetekig keresték. Végül a Duna parton találták meg. A rendbehozatalára minél előbb sor került, és visszakerült a szobor méltó helyére. A nemzeti ünnepen került sor az újraavatásra és a felszentelésre. Ha érdekli a műemlékvédelem, vagy a történelem, nézzen körül az állás munka budakeszi weboldalon! Budakeszin kiváló lehetőségek vannak, nemcsak a műemlékvédelem területén!

Szeretett városunk boldog sorsa

Szeretett városunk boldog sorsaMindenkinek a szívébe belevési magát a szülővárosa. Erről az ember nem tehet, egyszerűen valahogy így van programozva az agya. Ezzel így vannak a nyíregyiek is. Na, jó, talán egy fokkal jobban, mint a többi város. Hiszen az itteni lakosok ragaszkodása a városukhoz abból is kitűnik, hogy nem igazán fogy a létszám. Mert az itteni embereket, ha nem üldözik el tűzzel-bottal, akkor bizony marad. Jelenleg pedig a város, nem hogy nem üldözi el a helyi lakosokat, de még segíti is az itt maradásukat a rengeteg munkahellyel, amelyek rendelkezésre állnak az állás munka nyíregyháza weblapon. Innentől kezdve pedig minden nyíregyi örömmel nézi, ahol épül és bővül a városa. Nem is lehetne ennél nagyobb boldogsága egy igazi patriótának, minthogy tudja, a hely ahol született és felnőtt jó kezekben lesz akkor is, ha már ő elmegy. Hiszen a fiatal generáció is betagozódik és kezdi átvenni a városvezetést. Nyíregyháza tovább virágzik majd a jövőben!

Gönczy Pál emlékszobra

Gönczy Pál emlékszobraHajdúszoboszló nem csak állásajánlatokban bővelkedik, számos érdekességet is találunk a város falain belül.

Hajdúszoboszlói születésű Gönczy Pál, aki 1817-ben látta meg a napvilágot. A családja kálvinista nemesi család volt, akik beköltöztek Szoboszlóra. Arany Jánossal járt egy iskolába, akkor már Debrecenbe. 1838-ban Köbölkúton tanított, majd házi nevelő lett Gálospetriben, ahol ismerkedett a kertészettel, és egyéb gazdálkodási ismeretekkel. A reformkor lelkes alakja volt, aki a tanítást gyakorlati síkon is próbálta megvalósítani. 1844-ben Svájci tanulmányúton járt, ahonnan hazaérve egy árva nevelő intézetben próbálta hasznosítani tapasztalatait. Ezt meg is tudta valósítani, szakmák tanulását és gyakorlását is a tananyagba vették. A forradalom és szabadságharc megtörte munkásságát, majd visszavonult, később Pesten tevékenykedett, írásai jelentek meg. A kiegyezést követő években segítette a népoktatási törvény kidolgozását. Ebben az időszakban több könyve is megjelent, térképet készített, gyűjteményeket állított össze a természetismeret tanulásához.

Bár szülővárosát elhagyta, tevékenységét még is magáénak érzi a közösség. Ennek emlékére állítattak szobrot. Hajdúszoboszlón az állások hajdúszoboszló portálon találhat munkát.

 

Akár otthonról is végezhetjük a munkánkat!

Akár otthonról is végezhetjük a munkánkat!

A szellemi munka ugyanúgy elterjedt manapság, mint a fizikai munka. Ma már vannak olyan munkakörök, amelyeket odahaza is el lehet végezni. A legtöbb munkához lényegében egy számítógépre, laptopra és internetkapcsolatra van szükség. Az otthonról végzett munka nehezebb lehet, hiszen a munkavállaló saját maga osztja be idejét. Figyelni kell arra, hogy a munkát ugyanolyan intenzitással kell elvégezni, mintha bemennénk az irodába. Az otthoni munkának számos előnye ismert. Elsősorban nem kell bérletre költeni, ha tömegközlekedéssel járnánk dolgozni. Másodsorban pedig munka mellett több időnk jut a személyes dolgaink elintézésére. Mindennek hátránya is van, ugyanis könnyen antiszociálissá válhatunk, ha huzamosabb ideig dolgozunk egyedül. Az alkalmi munka gödöllő oldalon rálelhetünk az ideális állásra, mert az álláshirdetések külön csoportokban találhatóak. Használjuk ki az oldal nyújtotta lehetőségeket, és hirdessük magunkat a munkaerő piacon. Amennyiben rögtön értesülni szeretnénk a legújabb lehetőségekről, iratkozzunk fel a honlap hírlevelére, vagy kövessük az állásportál facebook és twitter oldalát is. Ha találtunk egy álláshirdetést, rögtön pályázzuk is meg!