Trianon után a városnak át kellett vennie Kassától a régióközponti szerepet. A menekültek különböző országrészekből ide érkeztek meg. A második világháború hadiközponti szerepet hozott, virágzott a nehézipar, viszont sok szenvedéssel és áldozattal is bővelkedett ez az időszak.

A német megszállást követően közreműködött a vármegye főispánja és a város polgármestere a zsidók gettósításába, és a környező területekről is ide szállították az izraelitákat. 1944-ben megkezdődött a deportálás, a zsidóság 78%-a veszett oda a haláltáborokban. Légitámadások és a háború következtében rengeteg épület rongálódott, vagy pusztult el teljesen, hatalmas károkat okozva ezzel a városnak.

1950-ig több külső falut is a városhoz csatoltak, majd ide hozták a Bányászati Akadémiát, Nehézipari Műszaki Egyetem néven. Diákmunka az állás munka miskolc oldalon. Ezt követően a város virágzása rendíthetetlen volt, 1985-ig az ország második legnépesebb városának mondhatta magát, és az 5. legnagyobb városnak. Attól az évtől fogva viszont csökkenő tendencián van a városi lakosság száma. A 2000-res év kezdetétől a nehézipari város, mint gyárváros képe mítosszá vált csupán, e köré épült kultúra és turizmus városává lett.